A SZÓ-TÉR EGYESÜLET szervezésében 2024. március 20-án a szegedi Belvárosi Mozi Csőke József termében elkezdődik egy filmsorozat vetítése, amit TÖREDÉKEK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ-SORSBÓL címmel hirdettek meg a szervezők. Az eseménysort a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázata hívta életre és társszervezője, a MAZSIHISZ támogatása révén a SZEGEDI ZSIDÓ HITKÖZSÉG.
FILMEK
Március 20. szerda, 17.30.
Egy betemetett zsinagóga Budán
A budai várban, a mai Táncsics utca 21 -23 szám alatti házak kertje alatt, mintegy 4-5 méteres mélységben betemetve áll egy zsinagóga. Még Mátyás uralkodása alatt 1461-ben építette a zsidóprefektus Mandel Jakab. Impozáns méreteit a vár lovagterméhez hasonlítják. Több mint 200 évig állta az idő és a történelem viszontagságait, ám Buda visszafoglalásakor az épület kigyulladt, födémje beomlott, falai bedőltek, maga alá temetve az ostrom halottainak holttesteit is. Háromszáz év törmeléke rakódott a romokra. 1964-ben Zolnay László professzor és csapata szinte teljesen feltárta az akkor 500 éves zsinagógát, már csak a rekonstrukció volt hátra, amikor elfogyott az ásatásokra szánt pénz. Amerikai magyar zsidók anyagi segítségét politikai okok miatt nem volt szabad elfogadni, így gondosan visszatemették az egyszer már feltárt műemléket.
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó Bubryák Stúdió Bt
A rabbiképző 140 éve
1877. október 4-én I. Ferenc József engedélyével és támogatásával Budapesten megnyílt Európa első neológ rabbiképző intézménye. Az Országos Rabbiképző Intézet rövid időn belül a neológia szellemi központjává, közösséget szervező rabbik, szellemi vezetők nevelő intézményévé, kibocsájtójává vált. Ebben a minőségben és szerepben telt első 70 éve, de 1944. március 19-e után az intézetet bezárták, benne internálótábort rendeztek be, tetejére gépágyúállomást telepítettek. Az ostrom során beomlott a kifosztott épület egy része, közte a könyvtár is. Szinte mindent az alapokról kellett felépíteni. A következő hetven év erről szólt.
Rendező Dombi Gábor, producer Bubryák István, gyártó Szín-Tér-Kép Alapítvány
Április 10. szerda, 17.30
A legenda (a szegedi Diák-Hamlet története)
1941. április 1-én a Szegedi Városi Színházban a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága bemutatta Shakespeare Hamletjét. A bemutató színházi revelációként hatott. A szakma, a közönség, a kritika az egekbe emelte. A darab rendezője, Horváth István, 19 éves korára művészileg már tökéletesen kiforrott egyéniség volt. Horváthnak Tóth Kata vegyészhallgató volt a szerelme, a Hamlet-előadás Gertrudja. Horváth félzsidó volt (anyja révén), Tóth Kata nem. Az 1941-es fajvédelmi törvény értelmében, esetükben nem csak a tervezett házasság hiúsult meg, hanem a testi kapcsolat is börtönnel büntetendő lett. A sikeres bölcsész-rendező és a tehetséges vegyészhallgató nem látott más lehetőséget, öngyilkos lett. A szegedi Hamlet pedig legendává vált.
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó: Bubryák Stúdió Bt
Április 17. szerda 17.30
Téglagyári mementó
2004. június 25.-én Szeged város emlékoszlopot avatott azon zsidók emlékére, akik nem tértek vissza a deportálásból. Elégtek, eltűntek, agyonlőtték, agyonverték őket. A film szereplői akkor javarészben még gyerekek voltak, 8 –1o évesek, és különös, hogy most, az oszlopavatás idején, 70 évesen milyen tisztán emlékeznek a velük történtekre. Szegedről három vonat vitte el a deportáltakat. Az első, melyről mindenki azt gondolta, hogy a biztos megmenekülőket viszi, öt nap múlva Auschwitzban volt és mindegyikük szinte szelektálás nélkül ment a gázkamrába. A második vonat több mint 6 000 személyt szállított, valahol útközben elállta egy német katonavonat útját, ezért kettéválasztották, az eleje ment Auschwitzba, a második fele ment Strasshofba. A harmadik vonat 28.-án már egyenesen a megmenekülés lehetőségét jelentő Strasshofba ment, Bécs külvárosába, ahonnan a bombázások nyomait eltakarító munkákra vitték őket. 50 perces dokumentumfilm a vakszerencséről. Ha nyersz, Strasshofba kerülsz, ha vesztesz, Auschwitzba.
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó Bubryák Stúdió Bt
Arctalan árnyak
52 perces dokumentumfilm, melynek alapötletét Závada Pál Kossuth-díjas író 2007. karácsonyán a Népszabadság ünnepi számában megjelent cikke adta, s amelyből maga az író írt forgatókönyvet. Névtelen falusi fotográfusokról beszél, akiknek soha sincs arcuk, mert magukat soha nem fényképezik. A múltat idéző, és a múlt árnyait kereső író a tótkomlósi, egykor csillogó Komló Szálló elhagyott nagytermében egy asztalnál ül, laptopjáról képeket mutat, s jobbára magának, néha a nézőnek veszi sorra emlékeit, meg a régenvoltak emlékeit. A film egy tipikus falusi fotográfus család, a Léváról elszármazott, de Tótkomlóson élt Weisz család története, akik élték a maguk csendes életét, akiktől minden tótkomlósi őriz néhány fotót, akik apáról fiúra örökítették a mesterséget, míg aztán a történelem mindezeknek véget nem vetett. Igen, merthogy Weiszék zsidó vallásúak voltak. Elpusztítandók. Elmúltak Weiszék, elmúltak a fotográfusok, arc nélküli árnyaikat kergetjük.
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó Bubryák Stúdió Bt
Május 8. 17.30
Rézbánya Borban
60 perces dokumentumfilm a szerbiai Bor rézbányáiba hurcolt mintegy 6 000 magyar zsidó sorsáról, melyekről semmit, vagy legalábbis keveset tudunk és mindent, ha emlékünkbe idézzük Radnóti A la recherche, vagy Razglednicák c. verseit. A német hadvezetés a háborús helyzet miatt 1944 őszén elrendelte a bori táborok kiürítését. Szeptember 17.-én mintegy 3 000 fővel indult haza az első, majd 29.-én a második transzport. Utóbbiak néhány napi bolyongás után a szerb partizánok jóvoltából felszabadultak. Az első csoportból csak néhány túlélő maradt. Hét bori munkaszolgálatos mondja el élete történetét. Volt, akit belőttek a cservenkai téglagyár gödrébe, volt, aki valahonnan Rügen szigete mellől került haza, volt, aki megszökött és beállt a szerb partizánokhoz, másnak erre nem volt módja és simán csak hazajött, és volt, akit elfogtak az oroszok és hadifogolyként „túlórázni” még elvitték 2 évre Szibériába. Zsidók voltak javarészt, vagy „mindenféle gyanús, fegyvert nem fogó népség”.
Rendező Radó Gyula, producer Bubryák István, gyártó Bubryák Stúdió Bt
A filmek vetítése előtt rövid történészi bevezetőt mond a film elé dr. Molnár Judit, filmes ajánlót Bubryák István.